A mozgáskorlátozottság nem lehet akadálya a turizmusnak

A „Mozgásukban akadályozottak tapasztalatainak felmérése az egyenlő hozzáférésű turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatosan” elnevezésű felmérés arra kereste a választ, hogy a mozgásban akadályozott embertársaink életét milyen mértékben segíti társadalmunk a dél-alföldi régióban, illetve, hogy ők milyen turisztikai szolgáltatásokkal, üdülési, nyaralási lehetőségekkel tudnak élni.

A mozgásukban akadályozott személyek megkérdezését a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete kezdeményezte Interreg-IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország-Szerbia program által támogatott projekt keretében. A kérdőív kitöltése lehetséges volt online (interneten) és offline (papíralapon) is, fontos cél volt a mozgásfogyatékos személyek turisztikai tapasztalatainak felmérése, annak vizsgálata, hogy a célcsoport tagjainak véleménye szerint mennyiben valósul meg az egyenlő hozzáférésű turizmus A kutatásban való részvétel anonim és önkéntes volt. A kérdőív a szocio-demográfiai (kor, nem, családi állapot, gyermekek száma stb.) adatokon túl tartalmazta a mozgásban akadályozott személyek fogyatékosságban való érintettségét, egészségével, önellátási képességével, életszervezésével, közlekedéssel, és egyéb üdülési, nyaralási tapasztalataikkal kapcsolatos tapasztalatokat.

A válaszadók többsége számára nem okoz nehézséget az önálló életvitel, és a mindennapi életben is viszonylag könnyen megvalósítható az ügyintézés, a bevásárlás, az egészségügyi intézményekbe való eljutás (kivételt képez a kórház) és a rekreáció színtereinek megközelítése (a színház esetében vannak nehézségek). Közülük sokan (64,7 %) utaztak nyaralni, üdülni, kirándulni az elmúlt három évben, főként belföldi desztinációk irányába, és lakóhelyüktől nem túl messze (100 km-en belül) lévő célpontokat kerestek fel, rövid, egynapos, esetleg 2-4 napos utazások keretében.

A felmérés szerint elsősorban az internetről szereznek információkat az úticéllal kapcsolatban, de kortársaik tapasztalataira is szívesen hagyatkoznak. A cél kiválasztásakor fontos az is, hogy vannak-e korábbi személyes tapasztalatok, és természetesen az akadálymentesítés is kiemelendő szempont. Sajnálatos, hogy ennek megvalósulása nem maradéktalan sem a tömegközlekedés, sem a szálláshelyek, sem pedig az egyes turisztikai attrakciók megközelíthetősége, elérhetősége szempontjából. A kutatásban résztvevők annak is hangot adtak, hogy az utazásszervezők, szolgáltatók nem igazán ismerik a fogyatékossággal és akadálymentességgel kapcsolatos fogalmakat, igényeket, és az is előfordul, hogy az előzetes tájékoztatás során nem áll rendelkezésre információ, vagy annak tartalma nem fedi a valóságot.

A projekt kapcsán tárgyalt dél-alföldi desztinációk (Mártély, Ópusztaszer, Mórahalom) turisztikai szempontból vonzó helyszínek, észlelhetők szolgáltatásokban az akadálymentes környezet kialakítására vonatkozó törekvések (Ópusztaszeren több helyszín akadálymentes, a Nemzeti Történeti Emlékparkot szívesen keresik fel az érintettek, a mórahalmi fürdőkomplexum és a közeli bivalyrezervátum is látogatható mozgáskorlátozottak által), azonban megközelíthetőség, szálláshelyek és információs felületek szempontjából eltérések tapasztalhatóak a helyszínek között.

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a mozgáskorlátozottság nem feltétlenül akadálya az utazásnak; akik ezt nem tehetik meg, elsősorban anyagi tényezőkkel és a mozgás nehézségével magyarázzák. Egyértelműen kiderült: szükséges az egyenlő hozzáférésű turizmus fejlesztése, igényeik pontos ismerete és átadása a turisztikai szakma, a szolgáltatók felé, hogy a fejlesztésekben, a szolgáltatások és helyszínek kialakításában ezek a szükségletek is helyet kapjanak.

2019-07-18T15:34:43+00:00július 18th, 2019|Hírek|